Filmhome
Regisztráció
Nem:
Születési adatok:

Van facebook profilod?
Csatlakozz!

A Regisztrálok vagy a Regisztráció facebookkal gomb lenyomásával elolvastam és elfogadtam az Általános Szerződési Feltételeket és az Adatvédelmi tájékoztatót!

Félezer éves jövőbelátó

2019-05-02 04:59 | wildwolf | 0 | ()   (0) | 0 szavazat
Autó és helikopter, robot és örökmozgó, tank és aerodinamikailag tökéletesített lövedékek. Leonardo da Vinci agyában több mint félezer éve született meg mindez. Éppen ma 500 éve, hogy a zseniális lángelme távozott az élők sorából.



Leonardo nem csupán művész volt, hanem természettudós és feltaláló is egy személyben. Bár alighanem mindenkinek a Mona Lisa és Az utolsó vacsora ugrik be róla először, sokkal izgalmasabbak azok a rajzai, amelyeken műszaki találmányait skiccelte fel. Hasonló kaliberű festőből, szobrászból és építészből ugyanis akadt rajta kívül is néhány, tudományos kísérleteiben és terveiben viszont messze megelőzte korát. Hogy mi hajtotta? A világ megismerésének vágya, a kíváncsiság. Tudni akarta a Nap méreteit, rájönni a kör négyszögesítésének módjára, vagy épp megismerni a harkály nyelvét. Úgy gondolta, hogy a természet csodálatosabb dolgokat produkál, mint amit emberi elme képes kitalálni. De erre saját lángelméje volt a legékesebb cáfolat. Szárnyaló fantáziája először szárnyakat képzelt az emberre, azután rájött, hogy propellerek segítségével könnyebben meghódíthatjuk a levegőt. Jézust sem csak megfestette, a vízen járás képessége sem hagyta nyugodni. A lábra erősíthető talpak a víz felületi feszültségét kihasználva teremtettek lehetőséget a krisztusi csoda megismétlésére. A vizek örvényeit a haj göndör csigáival és az ősidőkben megkövült csigákkal együtt ábrázoló rajzai mellé pedig olyan matematikai képleteket firkantott, amelyek e spirális formák elméleti alapjául szolgálhatnak. Ráadásul ezeket a fosszíliákat mutatta fel bizonyítékként a bibliai vízözön-történet cáfolatára.

 

Halálának ötszázadik évfordulója alkalmából abban a különös szerencsében lehet részünk, hogy filmen, könyvben és kiállításon is nyomába eredhetünk zsenijének.



 

A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat Leonardo 500 címet viselő epizódjának megszületését nyolcvanfős forgatócsoport négyévi munkája tette lehetővé. Meg persze a tudósoké, akik előtte már húsz évig kutatták a reneszánsz mester hétezer oldalnyi kódexét, méghozzá mesterséges intelligencia segítségével. A megszólaló szakértők Leonardo tanulmányait olyan új megvilágításba helyezik, amelynek segítségével a nézők a modern kor vívmányain keresztül döbbenhetnek rá, hogy az ipar, a mérnöki- és orvostudományok, a kommunikáció, a várostervezés, az anatómia és a 21. századi modern művészet gyökerei valójában mind Leonardo munkásságáig nyúlnak vissza. Francesco Invernizzi rendezőt az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott díszbemutatón kérdeztük.



 

Leonardo géniusza sokak számára csak úgy fogadható be, ha azt valami természetfeletti vagy földöntúli erőnek tulajdonítják. Így született meg a kódexek után a kód is. Lehet ebben valami igazság?

 

A legenda szerint Leonardo képei számtalan titkos üzenetet tartalmaznak, és mindig is léteztek olyan földalatti csoportok, amelyek A da Vinci-kódban is szerepelnek. De abban nem hiszek, hogy maga a mester földönkívüli képességekkel rendelkezett volna. Hatalmas próféta volt, akárcsak Jézus, de ember, nem valami istenség. „Csupán” egy vad képzelőerővel és sokoldalú tehetséggel megáldott zseni.

 

Inkább tudós, vagy inkább művész?

 

Szerintem inkább az előbbi, akinek a tudományos tevékenysége inspirálta a művészetét. A titokban boncolt holttestek anatómiája, az inak, izmok és koponyák tanulmányozása segítette az emberi test tökéletes ábrázolásában, fénytani tanulmányai az árnyékolásban, geometriai kutatásai pedig a perspektíva alkalmazásában.



 

Ugyancsak Leonardo jegyzetfüzeteit vette górcső alá Walter Isaacson, aki a 7200 oldalnyi terjedelemben feltárt jegyzet-, vázlat- és rajzanyagból próbálja megfejteni a titkot: miből fakad ez a mérhetetlen kreativitás. Nem lehetett könnyű dolga, mivel a hajdani alkotó minden talpalatnyi helyet kitöltött a bal fölső sarkoktól a jobb alsókig. Angyalok és ördögök, folyószabályozási tervek és földfelszín alatti csatornarendszer, anatómiai metszetek és művégtagok, vérerek és szívbillentyűk, madarak és repülő szerkezetek, ostromlétrák és harci gépezetek ábrái, bolhabetűkkel sűrűn körbeírva megfigyelésekkel és használati utasításokkal, tanácsokkal és intelmekkel, telezsúfolva fabulákkal és rejtvényekkel. A csaknem 650 oldalas, műnyomópapíron megjelentetett életrajzban a szerző kitér vizsgálati alanya minden ismert és kevésbé ismert tulajdonságára, például arra, hogy törvénytelen gyerek volt, balkezes, vegetáriánus, homoszexuális, gyakran támadtak eretnek gondolatai, és nem tisztelt semmilyen tekintélyt: mindenről a saját szemével és eszével akart meggyőződni.



 

A kötetet kiadó Helikonnál Pál András kommunikációs vezető felhívta a figyelmem Bill Gates ajánlására: „Rengeteget olvastam Leonardóról az évek során, de ez az első könyv, amely élvezetesen tárgyalja életének és munkásságának minden oldalát. Végre komplex személyiségnek látjuk (…), és megértjük, mitől volt olyan különleges.” Beleolvasva a műbe, a rivális komputerguru, Steve Jobs sorai is megragadtak: „A szépséget látta a művészetben és a műszaki tudományokban egyaránt. Épp abban a képességében rejlik géniuszának titka, ahogy ezt a kettőt ötvözni tudta.” No lám: ő is megválaszolta a film rendezőjének feltett kérdésemet.



 

A harmadik láb a Central Passage-ban látogatható kiállítás, amely világkörüli turnéja keretében Budapestre is elhozta Leonardo közel 60 műszaki találmányának interaktív és többségében kipróbálható makettjét a légcsavartól az exkavátoron át a nehézpáncélosig. Ezeket egy kortárs olasz mérnökcsapat építette meg az eredeti rajzok alapján olyan anyagokból, amelyek a XV. században is rendelkezésre álltak. A volt Gödör Klub ezer négyzetméterén nemcsak a tudományos elme, hanem az érző lélek is feltárulkozik. 23 olyan híres festmény reprodukciója is együtt látható, amelyek eredetijének megtekintéséért keresztül-kasul kellene utaznunk Európát: a Mona Lisa a párizsi Louvre-ban, Az utolsó vacsora a milánói bazilikában, az Angyali üdvözlet a firenzei Uffizi képtárban, a Madonna virággal a szentpétervári Ermitázsban, a Hölgy hermelinnel a krakkói Nemzeti Múzeumban, a Sziklás Madonna pedig a londoni Nemzeti Galériában látható. A hazai bemutatót szervező Élményüzem és a filmet forgalmazó Pannonia Entertainment együttműködésének köszönhetően a mozijeggyel a kiállítás kedvezményesen látogatható.


A szerző így értékelte a filmet:
A szerző tovább írásai »
Legújabb kritikák
Hamis tükörképek

2019.11.07 | wildwolf

Kezeket a szívekre! Ki nem adta még ki magát másnak, mint ami? Ki az, aki sosem tagadott le néhány évet a korából, hogy diákjegyet válthasson? Vagy fordítva: aki nem hazudta még többnek magát, hogy be...

Tovább olvasom »
Diákcsíny vagy bűntett?

2019.11.05 | wildwolf

Itt az új generációs film. Ami apáinknak a Megáll az idő, nekünk meg a Moszkva tér volt, az gyerekeinknek a FOMO lehet. Buliból buliba csöppenünk, ahol minden kötelező kellék megvan: csajok, pia, még...

Tovább olvasom »
Mégsem süllyedt el a hajó

2019.10.20 | wildwolf

Először áprilisi tréfának tűnt, amikor április 1-jén, alig 3 nappal a kiírt kezdés előtt a fesztivál közösségi oldalára kikerült a szűkszavú közlemény: „Az idei, 26. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál i...

Tovább olvasom »
Filmek évada

2019.10.16 | wildwolf

A József Attila Színház azt találta ki, hogy az új évadban a filmé a főszerep. Persze nem csinálnak mozit a színházból, hanem olyan klasszikusok kerülnek a repertoárba, amelyek nemcsak a vásznon, hane...

Tovább olvasom »
Kosztümös pornó

2019.08.31 | wildwolf

Metoo – halljuk mostanság egyre többször a szexuális zaklatást kardélre tűző mozgalmároktól. Bár a szex ebben a filmben is főszerepet játszik, én most mégis inkább az eredeti értelmében használnám ezt...

Tovább olvasom »
Fehér éjszakák, sötét titkok

2019.07.18 | wildwolf

Szex, drogok, rock’n’roll. Erre számít az az amerikai baráti társaság, amely egy svédországi fesztivált vesz célba. Ám kissé elkalkulálják magukat: buli helyett szektás önkívület és kínos körtáncok vá...

Tovább olvasom »
Szappanbuborék

2019.06.05 | wildwolf

Sok mindenre asszociálhatunk a cím hallatán. A kívül színpompás, de belül üres dolgokra, az egyre növekvő, de előbb-utóbb szétpukkanó gazdagságra. Vagy ahogy Azuma Sindzsi filmjének főszereplője aposz...

Tovább olvasom »
Minden szál Pécsre vezet

2019.05.10 | wildwolf

Ami Miskolcnak az Edda, Szombathelynek az Anima, Debrecennek a Tankcsapda, Nyíregyházának az Alvin és a mókusok, vagy Székesfehérvárnak a Blahalouisiana, az Pécsnek a Kispál és a borz, a 30Y, a Halott...

Tovább olvasom »
A jó, a rossz és a versek

2019.04.30 | wildwolf

A legjobb film elismerésével együtt összesen négy díjat söpört be a Rossz versek a moziforgalmazású alkotások díjátadó gáláján. Nem csoda, hisz a címében Rossz film valóban zseniális.

Tovább olvasom »
Észt hét és szovjet idők

2019.03.24 | wildwolf

Farmotoros Ikarus Tallinn főterén. Azok voltak csak a szép idők! Vagy mégsem? Hiszen az ötvenes éveket nemcsak szép piros buszok, de fekete Pobjedák és Szibéria felé induló vasúti szerelvények is fémj...

Tovább olvasom »
Idén lenne 90 éves

2019.02.28 | wildwolf

Ökölvívó, úszóbajnok és rögbijátékos; erdőirtó, sínépítő és ruhatervező; szaxofonos, gitáros és zongorista; csodagyerek, feltaláló és zeneszerző; hajótervező, pilóta és autóversenyző; énekes, humorist...

Tovább olvasom »
X – A rendszerből törölve

2018.11.13 | wildwolf

Pánikbeteg rendőrnő és korrupt nyomozótárs, gyilkosság és öngyilkosság, autós üldözés és rendőrattak, forradalmár és anarchista, patkány és róka. Van itt minden, de a Liza, a rókatündér rendezője a le...

Tovább olvasom »
Dunkirk kritika

2017.07.22 | Mike Tyson

Christopher Nolan újfent megcsinálta és egy olyan háborús eposzt kreált, amire nem sokan számítottunk. Itt nem a minőségre gondolok, hanem, hogy mennyire újító és egyedi köntösbe tudta bújtatni a dunk...

Tovább olvasom »