Filmhome
Regisztráció
Nem:
Születési adatok:

Van facebook profilod?
Csatlakozz!

A Regisztrálok vagy a Regisztráció facebookkal gomb lenyomásával elolvastam és elfogadtam az Általános Szerződési Feltételeket és az Adatvédelmi tájékoztatót!

Megöregedtek, de nem nőttek fel – Trainspotting 2 kritika

2017-07-20 08:34 | György Gáspárdy | 0 | ()   (0) | 3 szavazat
Trainspotting 2 (Danny Boyle, 2017)

„Nosztalgia. Ezért vagyunk itt.” – mondja Simon ‘Sickboy’ Rentonnak és Spudnak, amikor az első részben meghalt Tommy sírjához visznek virágot. Simon ezen mondata tökéletesen tükrözi a T2 elődjéhez fűződő viszonyát. A Trainspotting 2 ugyanis nem titkoltan a nosztalgiázásra épít, kevés újítással. Ez pedig azért nem baj, mert mindenféle ízléstelen pátosz nélkül teszi.

A történet egy mondatban: Renton 20 év után hazatér Amszterdamból Edinburgh-be, hogy meglátogassa családját és ismerőseit. A négy „barát” 2 évtized múltán jórészt semmilyen jellemfejlődésen nem ment keresztül. Begbie 25 éves börtönbüntetését tölti, Spud még mindig heroinozik, Simon egy leszakadt pub tulajdonosa és a pincében cannabis ültetvényeket nevel.


Ez a folytatás egyértelműen a ’96-os első rész rajongóinak készült. Irvine Welsh Pornó című regényének adaptációja számos elemében teremti meg a múltidézést: Renton szájából újra elhangzik a Choose life kezdetű társadalomkritikus monológ korszerűsített változata, felcsendül Iggy Pop és az Underworld egy-egy emblematikus száma, a Trainspottingból átemelt rövid képsorok mellett a főszereplők gyerekkori „archív” felvételeivel a film kissé szemtelenül, de hatásosan váltja ki a nézőben a nosztalgikus érzést. A T2 nemcsak rendkívül szórakoztató, de képileg is nagyon erős. Az operatőr ezúttal nem Brian Tufano hanem Anthony Dod Mantle, mégis a két film vizuális megvalósítása igencsak hasonló. A szokatlan, merész beállításokon és a feszes vágásokon túl visszatérnek a valóságtól elrugaszkodó, szimbolikus álomképek. A játékidő 117 perce alatt gyakorlatilag nem lehet unatkozni. Ugyan a film közepe felé elhanyagolható időre leül a cselekmény, a forgatókönyv szinte mindvégig fenntartja az érdeklődést drámával vagy humorral. Előbbiből jóval kevesebbet kapunk, mint megszokhattuk, ehelyett viszont igazi, kacagtató feketehumort kapunk, megfelelő mértékben adagolva. A T2 tehát messze nem olyan húsbavágó, mint a korábbi epizód, mivel ez esetben nem is a heroinista életvitel kendőzetlen ábrázolása volt a készítők célja, hanem egy könnyedebb, groteszk módon kellemes múltba révedés.


A Trainspotting 2 szerencsére nem egy szolgai másolat lett, nosztalgia-centrikussága miatt azonban egyoldalú alkotás. Én mégis elégedetten távoztam a moziteremből és egyáltalán nem zavart az újdonságok hiánya.  Ha megelégszünk azzal, hogy a T2 csak ennyit tud – ami nem kis dolog – nem fog csalódást kelteni. Olyan film készült el Danny Boyle kezei alatt, ami úgy idézi meg kultikus elődjét, ahogyan az megérdemli.


A szerző így értékelte a filmet:
A szerző tovább írásai »
Legújabb kritikák
Kosztümös pornó

2019.08.31 | wildwolf

Metoo – halljuk mostanság egyre többször a szexuális zaklatást kardélre tűző mozgalmároktól. Bár a szex ebben a filmben is főszerepet játszik, én most mégis inkább az eredeti értelmében használnám ezt...

Tovább olvasom »
Fehér éjszakák, sötét titkok

2019.07.18 | wildwolf

Szex, drogok, rock’n’roll. Erre számít az az amerikai baráti társaság, amely egy svédországi fesztivált vesz célba. Ám kissé elkalkulálják magukat: buli helyett szektás önkívület és kínos körtáncok vá...

Tovább olvasom »
Szappanbuborék

2019.06.05 | wildwolf

Sok mindenre asszociálhatunk a cím hallatán. A kívül színpompás, de belül üres dolgokra, az egyre növekvő, de előbb-utóbb szétpukkanó gazdagságra. Vagy ahogy Azuma Sindzsi filmjének főszereplője aposz...

Tovább olvasom »
Minden szál Pécsre vezet

2019.05.10 | wildwolf

Ami Miskolcnak az Edda, Szombathelynek az Anima, Debrecennek a Tankcsapda, Nyíregyházának az Alvin és a mókusok, vagy Székesfehérvárnak a Blahalouisiana, az Pécsnek a Kispál és a borz, a 30Y, a Halott...

Tovább olvasom »
Félezer éves jövőbelátó

2019.05.02 | wildwolf

Autó és helikopter, robot és örökmozgó, tank és aerodinamikailag tökéletesített lövedékek. Leonardo da Vinci agyában több mint félezer éve született meg mindez. Éppen ma 500 éve, hogy a zseniális láng...

Tovább olvasom »
A jó, a rossz és a versek

2019.04.30 | wildwolf

A legjobb film elismerésével együtt összesen négy díjat söpört be a Rossz versek a moziforgalmazású alkotások díjátadó gáláján. Nem csoda, hisz a címében Rossz film valóban zseniális.

Tovább olvasom »
Észt hét és szovjet idők

2019.03.24 | wildwolf

Farmotoros Ikarus Tallinn főterén. Azok voltak csak a szép idők! Vagy mégsem? Hiszen az ötvenes éveket nemcsak szép piros buszok, de fekete Pobjedák és Szibéria felé induló vasúti szerelvények is fémj...

Tovább olvasom »
Idén lenne 90 éves

2019.02.28 | wildwolf

Ökölvívó, úszóbajnok és rögbijátékos; erdőirtó, sínépítő és ruhatervező; szaxofonos, gitáros és zongorista; csodagyerek, feltaláló és zeneszerző; hajótervező, pilóta és autóversenyző; énekes, humorist...

Tovább olvasom »
X – A rendszerből törölve

2018.11.13 | wildwolf

Pánikbeteg rendőrnő és korrupt nyomozótárs, gyilkosság és öngyilkosság, autós üldözés és rendőrattak, forradalmár és anarchista, patkány és róka. Van itt minden, de a Liza, a rókatündér rendezője a le...

Tovább olvasom »
Dunkirk kritika

2017.07.22 | Mike Tyson

Christopher Nolan újfent megcsinálta és egy olyan háborús eposzt kreált, amire nem sokan számítottunk. Itt nem a minőségre gondolok, hanem, hogy mennyire újító és egyedi köntösbe tudta bújtatni a dunk...

Tovább olvasom »