Emlékezzünk a Holokausztra!
1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort, így ez a nap lett a holokauszt nemzetközi emléknapja. Az idei ráadásul a hetvenötödik évforduló, így a szokásosnál is több eseményen emlékeznek meg a haláltáborokba hurcoltakról, köztük jó pár filmmel.
Ha a holokauszt-filmekre gondolunk, valószínűleg mindenkinek a Sorstalanság, a Schindler listája és A napfény íze jut elsőnek eszébe. Erős alapművek, fantasztikus forgatókönyvek és remek szereplők. Szerencsére hazai filmeseink azóta se ültek karba tett kézzel, és olyan remekművek kerültek ki kezeik közül, mint a Saul fia, az 1945 és az Akik maradtak, mely utóbbi a bemutatója után két hónappal is még műsoron van a mozikban.
A forgalmazók jól időzítetettek: a héten debütál a Jojo nyuszi című cseh-új-zélandi-amerikai filmdráma, amely – akárcsak annak idején Az élet szép – humorral igyekszik tenni a gyűlölet ellen. Taika Waititi (a Vademberek hajszája rendezője) a tőle megszokott stílusban, érzelemmel és költői játékossággal meséli el egy magányos német kisfiú, Johannes (becenevén Jojo) történetét, akinek megrögzött nacionalista elképzelései alapjaiban rendülnek meg a világról, amikor felfedezi, hogy anyukája egy zsidó lányt rejteget házuk padlásán. A jövő heti premierek között pedig ott szerepel a részben Magyarországon forgatott kanadai-angol játékfilm, A nevek dala, amelynek főhőse, Martin (Tim Roth) évtizedeken át keresi gyerekkori barátját, Dovidl-t, a lengyel-zsidó hegedűs csodagyereket (Cliwe Owen), aki röviddel rég várt hangversenye előtt, 1951-ben titokzatos körülmények között eltűnt Londonban. A film a lenyűgöző és megható zenei motívumokon túl a háború borzalmainak és a történelemből kitörölt lelkek regéje.
Az idei évfordulón visszatér a mozikba Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-ban készült, és 2019-ben teljeskörűen restaurált, Oscar-díjra jelölt filmklasszikusa, a Jób lázadása is, amely a vidéki magyar zsidóság elhurcolásának történetét beszéli el megrendítő módon – gyerekszemszögből.
Az 1943-44-ben játszódó Jób lázadása főszereplői, Jób és Róza, egy idős haszid házaspár, akik hét gyermeküket is elvesztették. Elhatározzák, hogy ellentmondanak a történelemnek és egy keresztény kisfiút fogadnak örökbe, hogy legyen kinek hátrahagyni szellemi és anyagi értékeiket. Az együtt töltött egy év során különös és mély szeretet születik az idős házaspár és a 7 éves vadóc kisfiú, Lackó között. Szeretet és fájdalom, hit és remény mozgatja az eseményeket, de az érzelmek mellett mindig jelen van a gyermek világra csodálkozásából adódó humor is, ahogy Lackó felfedezi a falusi élet, a szerelem, a természet, és a szülők vallásos életének titkait. Miközben a fasizmus egyre jobban fenyegeti az immár háromtagú család életét, Jób és Róza okosan és szeretettel gondoskodnak Lackó jövőjéről. Egy napon aztán megérkeznek a csendőrök, hogy deportálják nevelőszülőket. A kisfiú kétségbeesve fut a szekerek után, s nem érti, hogy Jób miért tagadja meg…
A Jób lázadása forgatókönyvét a szinte nyomtalanul eltűnt, egykor virágzó tiszamenti paraszti világ ihlette, ahol haszidok, katolikusok és protestánsok békében éltek egymás mellett. Ezzel a tragikus módon eltűnt kultúrával Petényi Katalin, a film társforgatókönyvírója és vágója a hetvenes években találkozott először, amikor Ámos Imre tragikus sorsú festőről készülő monográfiájához anyaggyűjtés céljából Nagykállóra utazott, hogy minél többet megtudjon a háború előtt itt élő haszid közösségről. A koncentrációs táborból visszatérő túlélők elbeszélései nyomán megelevenedett előtte a tiszamenti csodarabbik világa, ahol az emberek hittek abban, hogy Isten minden földi dologban jelen van, és nagyon fontosnak tartották a személyes erkölcsi felelősséget. Petényi Katalin legközelebb már férjével és alkotótársával, Gyöngyössy Imrével (1930–1994) és Kabay Barnával tért vissza Nagykállóba, s rájuk is óriási hatással volt ez a letűnt kultúra. A film másik ihlető forrása Gyöngyössy Imre gyermekkora volt, aki kisfiúként sokat játszott egy Tisza mentéről származó zsidó házaspár vegyesboltjában, s szinte egész életében fájó sebként hordozta a zsidó házaspár elhurcolásának emlékét. „Azt az egyedülálló, hittel, szeretettel áthatott, természetközelben élő közösség életét akartuk megörökíteni, amit brutálisan pusztított el a holokauszt.” - emlékezik vissza Petényi Katalin. (Remény és Mítosz, A közvetítő, Szigorúan ellenőrzött életek, Szép magyar ének)
Kabay Barna
társforgatókönyvíró, társrendező, producer visszaemlékezései szerint a
nyolcvanas években itthon még tabutéma volt minden zsidókérdéssel foglalkozó
film. Sok küzdelem, finanszírozási nehézség, írásbeli politikai vétó, a
forgatókönyv többszöri betiltása után sikerült csak elkezdeniük a film
készítését. „Mint legtöbb filmünket, eredeti helyszíneken forgattunk, hogy
minél autentikusabb legyen a történet. A forgatáson részt vettek a Debreceni
Zsidó Hitközség tagjai is, s fontos volt Scheiber Sándor professzor segítsége,
aki a legjobb tanítványait küldte el a helyszínre, hogy pontosak legyenek a
rituális jelenetek.” - idézi fel a forgatást Kabay Barna. (Száműzöttek,
Halál sekély vízben, Hitvallók és ügynökök, Fedőneve Bíboros)
Zenthe Ferenc és Temessy Hédi főszereplők kimagaslóan hiteles játéka emberközelbe hozta a film megindító történetét, aminek letisztult, sárgásbarnában játszó képi világa Szabó Gábor operatőr munkáját dicséri. Fehér Gábor, a Lackót alakító gyerekszereplő játéka lenyűgözően természetes, vadócsága, naivitása, gyerekszája élettel és humorral töltötte fel a tragikus történetet.
Az 1983-ban elkészült filmet végül nagy fordulatok után levetítették egy külföldi társaságnak a filmhéten, harminc híres kritikus előtt, ami nagy sikert hozott. Ezt követően a legjelentősebb külföldi lapok kiemelkedő alkotásként méltatták.
„Ez egy olyan film, amit nem felejt el az ember. Egy szép és igaz történet hagyományról, erkölcsről, kötelességről, az embertársak és az Isten szeretetéről”. FORWARD, 1984, Masha Leo
„A Jób lázadása egyszerre szép és tragikus. Nagyon szép! Csodálatos látni. Ragyogóan extravagáns, érzékien gazdag.” LOS ANGELES TIMES, 1984, Kevin Thomas
„Azok közül a filmek közül, melyek az 1943-as
zsidóüldözést mutatják be, a Jób lázadása a legautentikusabb, legmeggyőzőbb
és legmeghatóbb.” NEW YORK POST, 1984, Archer Winstein
A Jób lázadása 4K felbontású, teljes körű restaurálása a Nemzeti Filmintézet hosszútávú filmfelújítási programjának keretében valósult meg. A restauráláson a Filmarchívum és Filmlabor mintegy harminc szakembere dolgozott. A film képi világát az operatőr, Szabó Gábor bevonásával rekonstruálták, a hangsávok az eredeti mágnesszalag digitalizálását követően Petényi Katalin és Kabay Barna közreműködésével kerültek felújításra. A felújított változat díszbemutatója az Uránia Nemzeti Filmszínházban volt a múlt hónapban. „Megrendítő, csodálatos alkotás, mindenkinek meg kellene nézni, mindenki tanulhat belőle. Benne van a filmben az a remény, hogy hitből újjáépíthetünk egy társadalmat” - mondta Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a bemutatón.
A Nemzeti Filmdigitalizálási és Restaurálási Programban teljeskörű felújítással újjászületett Jób lázadása című filmklasszikus a Pannónia Entertainment forgalmazásában január 27-től országszerte visszatér a nagyvászonra – Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Székesfehérváron, Szentendrén, Szombathelyen, Makón, Mosonmagyaróváron és Vácon is vetítik. Budapesten az Urániában a január 27-i ünnepi vetítést közönségtalálkozó követi, melyen Kabay Barna társrendező-producerrel, Petényi Katalin forgatókönyvíróval és Fehér Gábor főszereplővel Molnár Antal történész beszélget a filmről.