Filmhome
Regisztráció
Nem:
Születési adatok:

Van facebook profilod?
Csatlakozz!

A Regisztrálok vagy a Regisztráció facebookkal gomb lenyomásával elolvastam és elfogadtam az Általános Szerződési Feltételeket és az Adatvédelmi tájékoztatót!

Emlékezzünk a Holokausztra!

2020-01-26 06:41 | wildwolf | 0 | ()   (0) | 0 szavazat
1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort, így ez a nap lett a holokauszt nemzetközi emléknapja. Az idei ráadásul a hetvenötödik évforduló, így a szokásosnál is több eseményen emlékeznek meg a haláltáborokba hurcoltakról, köztük jó pár filmmel.

Ha a holokauszt-filmekre gondolunk, valószínűleg mindenkinek a Sorstalanság, a Schindler listája és A napfény íze jut elsőnek eszébe. Erős alapművek, fantasztikus forgatókönyvek és remek szereplők. Szerencsére hazai filmeseink azóta se ültek karba tett kézzel, és olyan remekművek kerültek ki kezeik közül, mint a Saul fia, az 1945 és az Akik maradtak, mely utóbbi a bemutatója után két hónappal is még műsoron van a mozikban. 


A forgalmazók jól időzítetettek: a héten debütál a Jojo nyuszi című cseh-új-zélandi-amerikai filmdráma, amely – akárcsak annak idején Az élet szép – humorral igyekszik tenni a gyűlölet ellen. Taika Waititi (a Vademberek hajszája rendezője) a tőle megszokott stílusban, érzelemmel és költői játékossággal meséli el egy magányos német kisfiú, Johannes (becenevén Jojo) történetét, akinek megrögzött nacionalista elképzelései alapjaiban rendülnek meg a világról, amikor felfedezi, hogy anyukája egy zsidó lányt rejteget házuk padlásán. A jövő heti premierek között pedig ott szerepel a részben Magyarországon forgatott kanadai-angol játékfilm, A nevek dala, amelynek főhőse, Martin (Tim Roth) évtizedeken át keresi gyerekkori barátját, Dovidl-t, a lengyel-zsidó hegedűs csodagyereket (Cliwe Owen), aki röviddel rég várt hangversenye előtt, 1951-ben titokzatos körülmények között eltűnt Londonban. A film a lenyűgöző és megható zenei motívumokon túl a háború borzalmainak és a történelemből kitörölt lelkek regéje.


Az idei évfordulón visszatér a mozikba Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-ban készült, és 2019-ben teljeskörűen restaurált, Oscar-díjra jelölt filmklasszikusa, a Jób lázadása is, amely a vidéki magyar zsidóság elhurcolásának történetét beszéli el megrendítő módon – gyerekszemszögből.


Az 1943-44-ben játszódó Jób lázadása főszereplői, Jób és Róza, egy idős haszid házaspár, akik hét gyermeküket is elvesztették. Elhatározzák, hogy ellentmondanak a történelemnek és egy keresztény kisfiút fogadnak örökbe, hogy legyen kinek hátrahagyni szellemi és anyagi értékeiket. Az együtt töltött egy év során különös és mély szeretet születik az idős házaspár és a 7 éves vadóc kisfiú, Lackó között. Szeretet és fájdalom, hit és remény mozgatja az eseményeket, de az érzelmek mellett mindig jelen van a gyermek világra csodálkozásából adódó humor is, ahogy Lackó felfedezi a falusi élet, a szerelem, a természet, és a szülők vallásos életének titkait. Miközben a fasizmus egyre jobban fenyegeti az immár háromtagú család életét, Jób és Róza okosan és szeretettel gondoskodnak Lackó jövőjéről. Egy napon aztán megérkeznek a csendőrök, hogy deportálják nevelőszülőket. A kisfiú kétségbeesve fut a szekerek után, s nem érti, hogy Jób miért tagadja meg…


A Jób lázadása forgatókönyvét a szinte nyomtalanul eltűnt, egykor virágzó tiszamenti paraszti világ ihlette, ahol haszidok, katolikusok és protestánsok békében éltek egymás mellett. Ezzel a tragikus módon eltűnt kultúrával Petényi Katalin, a film társforgatókönyvírója és vágója a hetvenes években találkozott először, amikor Ámos Imre tragikus sorsú festőről készülő monográfiájához anyaggyűjtés céljából Nagykállóra utazott, hogy minél többet megtudjon a háború előtt itt élő haszid közösségről. A koncentrációs táborból visszatérő túlélők elbeszélései nyomán megelevenedett előtte a tiszamenti csodarabbik világa, ahol az emberek hittek abban, hogy Isten minden földi dologban jelen van, és nagyon fontosnak tartották a személyes erkölcsi felelősséget. Petényi Katalin legközelebb már férjével és alkotótársával, Gyöngyössy Imrével (1930–1994) és Kabay Barnával tért vissza Nagykállóba, s rájuk is óriási hatással volt ez a letűnt kultúra. A film másik ihlető forrása Gyöngyössy Imre gyermekkora volt, aki kisfiúként sokat játszott egy Tisza mentéről származó zsidó házaspár vegyesboltjában, s szinte egész életében fájó sebként hordozta a zsidó házaspár elhurcolásának emlékét. „Azt az egyedülálló, hittel, szeretettel áthatott, természetközelben élő közösség életét akartuk megörökíteni, amit brutálisan pusztított el a holokauszt.” - emlékezik vissza Petényi Katalin. (Remény és Mítosz, A közvetítő, Szigorúan ellenőrzött életek, Szép magyar ének)


Kabay Barna társforgatókönyvíró, társrendező, producer visszaemlékezései szerint a nyolcvanas években itthon még tabutéma volt minden zsidókérdéssel foglalkozó film. Sok küzdelem, finanszírozási nehézség, írásbeli politikai vétó, a forgatókönyv többszöri betiltása után sikerült csak elkezdeniük a film készítését. „Mint legtöbb filmünket, eredeti helyszíneken forgattunk, hogy minél autentikusabb legyen a történet. A forgatáson részt vettek a Debreceni Zsidó Hitközség tagjai is, s fontos volt Scheiber Sándor professzor segítsége, aki a legjobb tanítványait küldte el a helyszínre, hogy pontosak legyenek a rituális jelenetek.” - idézi fel a forgatást Kabay Barna. (Száműzöttek, Halál sekély vízben, Hitvallók és ügynökök, Fedőneve Bíboros


Zenthe Ferenc és Temessy Hédi főszereplők kimagaslóan hiteles játéka emberközelbe hozta a film megindító történetét, aminek letisztult, sárgásbarnában játszó képi világa Szabó Gábor operatőr munkáját dicséri. Fehér Gábor, a Lackót alakító gyerekszereplő játéka lenyűgözően természetes, vadócsága, naivitása, gyerekszája élettel és humorral töltötte fel a tragikus történetet.

 

Az 1983-ban elkészült filmet végül nagy fordulatok után levetítették egy külföldi társaságnak a filmhéten, harminc híres kritikus előtt, ami nagy sikert hozott. Ezt követően a legjelentősebb külföldi lapok kiemelkedő alkotásként méltatták. 

„Ez egy olyan film, amit nem felejt el az ember. Egy szép és igaz történet hagyományról, erkölcsről, kötelességről, az embertársak és az Isten szeretetéről”. FORWARD, 1984, Masha Leo

„A Jób lázadása egyszerre szép és tragikus. Nagyon szép! Csodálatos látni. Ragyogóan extravagáns, érzékien gazdag.” LOS ANGELES TIMES, 1984, Kevin Thomas

„Azok közül a filmek közül, melyek az 1943-as zsidóüldözést mutatják be, a Jób lázadása a legautentikusabb, legmeggyőzőbb és legmeghatóbb.” NEW YORK POST, 1984, Archer Winstein 


A Jób lázadása 4K felbontású, teljes körű restaurálása a Nemzeti Filmintézet hosszútávú filmfelújítási programjának keretében valósult meg. A restauráláson a Filmarchívum és Filmlabor mintegy harminc szakembere dolgozott. A film képi világát az operatőr, Szabó Gábor bevonásával rekonstruálták, a hangsávok az eredeti mágnesszalag digitalizálását követően Petényi Katalin és Kabay Barna közreműködésével kerültek felújításra. A felújított változat díszbemutatója az Uránia Nemzeti Filmszínházban volt a múlt hónapban. „Megrendítő, csodálatos alkotás, mindenkinek meg kellene nézni, mindenki tanulhat belőle. Benne van a filmben az a remény, hogy hitből újjáépíthetünk egy társadalmat” - mondta Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a bemutatón. 




A Nemzeti Filmdigitalizálási és Restaurálási Programban teljeskörű felújítással újjászületett Jób lázadása című filmklasszikus a Pannónia Entertainment forgalmazásában január 27-től országszerte visszatér a nagyvászonra – Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Székesfehérváron, Szentendrén, Szombathelyen, Makón, Mosonmagyaróváron és Vácon is vetítik. Budapesten az Urániában a január 27-i ünnepi vetítést közönségtalálkozó követi, melyen Kabay Barna társrendező-producerrel, Petényi Katalin forgatókönyvíróval és Fehér Gábor főszereplővel Molnár Antal történész beszélget a filmről.  


Az Uránia egy másik vetítéssel is készül az évfordulóra. Január 28-án 19 órától a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ), Izrael Állam Nagykövetsége és a Németországi Szövetségi Köztársaság Nagykövetsége együttműködésének köszönhetően egyetlen alkalommal látható lesz A titkos túlélő című dokumentumalkotás, amely a 92 éves, Johannesburgban élő Veronica Phillips holokauszttúlélő történetét meséli el. Veronica Phillipst zsidó származása miatt 1944. december 1-jén deportálták Budapestről. Csodával határos módon túlélte a koncentrációs tábort. A háború után hazatért Magyarországra, majd mikrobiológiát és genetikát tanult Londonban. Ezt követően Dél-Afrikába költözött, ahol a Witwatersrand Egyetem oktatója lett. Mindazt, amit a filmben a megmeneküléséről elmond, történészek és szakértők egészítik ki, feltárva a korszak összefüggéseit, amelyben mindez megtörténhetett. A vetítésen jelen lesz a rendező, Jonathan Andrews is.


Egy másik ilyen egyszeri előadásnak az Izraeli Kulturális Intézet ad otthont. A Goethe Intézettel közös szervezésében vetítik Claude Lanzmann Shoah című filmjét, amelyet a legtöbben csak a kilencórás holokauszt-dokuként emlegetnek, bár a rendező mind a holokauszt, mint a dokumentumfilm kifejezést ellenezte filmje kapcsán. A holokauszt ugyanis az istennek bemutatott égő áldozatot jelent, márpedig Lanzmann szerint a nácik aligha azért tették, amit tettek, hogy az istennek tetsszenek, dokumentumfilmnek meg azért nem nevezi művét, mert nem a film elkészülte előtt létezett valóságot rögzítette, hanem ő hozta létre a film valóságát interjúalanyainak szavaiból. A Shoah-ban túlélő áldozatok, tettesek és szemtanúk beszélnek, sokan közülük elsőként a háború óta, és Lanzmann úgy kérezi őket, hogy szinte újra átélik a gettókban és a haláltáborokban történteket. Mivel a film embert próbáló önmagában is (nemcsak a kilenc és félórás hossza miatt), ezért négy részletben vetítik: az első rész délelőtt tízkor kezdődik, és három szünettel a terv szerint 20:45-re ér véget. A több mint tizenegy éven át, 1974 és 1985 között készült film angol felirattal látható. 


A szerző így értékelte a filmet:
A szerző tovább írásai »
Legújabb kritikák
Békeidő hadiállapotban

2020.05.02 | wildwolf

„... támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van.” A Nagy Imre rád...

Tovább olvasom »
Békeidő vészhelyzetben

2020.04.27 | wildwolf

Bár rendkívüli állapotot még nem hirdettek, gyakorlatilag kijárási tilalom van érvényben, a határokat, szigeteket, ligeteket lezárták, az iskolákat és kollégiumokat kiürítették, a közintézmények és sz...

Tovább olvasom »
Látható A láthatatlanok

2020.04.19 | wildwolf

– Mondjál láthatatlan filmeket! – A láthatatlan ember Gárdonyitól és H.G. Wellstől, azután A láthatatlanok... – Tévedés. A láthatatlanok látható, elég, ha távmozijegyet váltasz rá.

Tovább olvasom »
Lejárt az álmodozások kora

2020.02.29 | wildwolf

Szabó István nem vette át a Magyar Filmakadémia életműdíját. Az ügynökmúltja miatt a közelmúltban többször kritizált Oscar- és Kossuth-díjas rendező nem kommentálta döntését. A Pesti Vigadóban rendeze...

Tovább olvasom »
Díjnyertes dokuk ingyen!

2020.02.07 | wildwolf

Február 3. és 11. között öt többszörösen díjnyertes, egészestés dokumentumfilmet, továbbá egy rövidfilmet tesz elérhetővé a nemrégiben megalakult Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE). Ingyen...

Tovább olvasom »
Mozikban debütál a Netflix

2019.11.21 | wildwolf

Három filmmel indul a Netflix a hazai mozikban, méghozzá úgy, hogy mind egy héttel korábban lesz látható nagyvásznon, mint a streaming szolgáltató saját kínálatában: Az ír premierjét november 22-re, a...

Tovább olvasom »
Hamis tükörképek

2019.11.07 | wildwolf

Kezeket a szívekre! Ki nem adta még ki magát másnak, mint ami? Ki az, aki sosem tagadott le néhány évet a korából, hogy diákjegyet válthasson? Vagy fordítva: aki nem hazudta még többnek magát, hogy be...

Tovább olvasom »
Diákcsíny vagy bűntett?

2019.11.05 | wildwolf

Itt az új generációs film. Ami apáinknak a Megáll az idő, nekünk meg a Moszkva tér volt, az gyerekeinknek a FOMO lehet. Buliból buliba csöppenünk, ahol minden kötelező kellék megvan: csajok, pia, még...

Tovább olvasom »
Mégsem süllyedt el a hajó

2019.10.20 | wildwolf

Először áprilisi tréfának tűnt, amikor április 1-jén, alig 3 nappal a kiírt kezdés előtt a fesztivál közösségi oldalára kikerült a szűkszavú közlemény: „Az idei, 26. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál i...

Tovább olvasom »
Filmek évada

2019.10.16 | wildwolf

A József Attila Színház azt találta ki, hogy az új évadban a filmé a főszerep. Persze nem csinálnak mozit a színházból, hanem olyan klasszikusok kerülnek a repertoárba, amelyek nemcsak a vásznon, hane...

Tovább olvasom »
Hamisgulyás és valódi vér

2019.08.31 | wildwolf

Véreim, magyar proletárok – mondhatnánk Adyval, hogy megadjuk a felütést ennek a Kádár-korszakba helyezett vámpírhistóriának, melynek ha örök életet nem is jósolunk a mozikban, azért a történet eredet...

Tovább olvasom »
Kosztümös pornó

2019.08.31 | wildwolf

Metoo – halljuk mostanság egyre többször a szexuális zaklatást kardélre tűző mozgalmároktól. Bár a szex ebben a filmben is főszerepet játszik, én most mégis inkább az eredeti értelmében használnám ezt...

Tovább olvasom »
Fehér éjszakák, sötét titkok

2019.07.18 | wildwolf

Szex, drogok, rock’n’roll. Erre számít az az amerikai baráti társaság, amely egy svédországi fesztivált vesz célba. Ám kissé elkalkulálják magukat: buli helyett szektás önkívület és kínos körtáncok vá...

Tovább olvasom »
Szappanbuborék

2019.06.05 | wildwolf

Sok mindenre asszociálhatunk a cím hallatán. A kívül színpompás, de belül üres dolgokra, az egyre növekvő, de előbb-utóbb szétpukkanó gazdagságra. Vagy ahogy Azuma Sindzsi filmjének főszereplője aposz...

Tovább olvasom »
Minden szál Pécsre vezet

2019.05.10 | wildwolf

Ami Miskolcnak az Edda, Szombathelynek az Anima, Debrecennek a Tankcsapda, Nyíregyházának az Alvin és a mókusok, vagy Székesfehérvárnak a Blahalouisiana, az Pécsnek a Kispál és a borz, a 30Y, a Halott...

Tovább olvasom »
Félezer éves jövőbelátó

2019.05.02 | wildwolf

Autó és helikopter, robot és örökmozgó, tank és aerodinamikailag tökéletesített lövedékek. Leonardo da Vinci agyában több mint félezer éve született meg mindez. Éppen ma 500 éve, hogy a zseniális láng...

Tovább olvasom »
A jó, a rossz és a versek

2019.04.30 | wildwolf

A legjobb film elismerésével együtt összesen négy díjat söpört be a Rossz versek a moziforgalmazású alkotások díjátadó gáláján. Nem csoda, hisz a címében Rossz film valóban zseniális.

Tovább olvasom »
Észt hét és szovjet idők

2019.03.24 | wildwolf

Farmotoros Ikarus Tallinn főterén. Azok voltak csak a szép idők! Vagy mégsem? Hiszen az ötvenes éveket nemcsak szép piros buszok, de fekete Pobjedák és Szibéria felé induló vasúti szerelvények is fémj...

Tovább olvasom »
Idén lenne 90 éves

2019.02.28 | wildwolf

Ökölvívó, úszóbajnok és rögbijátékos; erdőirtó, sínépítő és ruhatervező; szaxofonos, gitáros és zongorista; csodagyerek, feltaláló és zeneszerző; hajótervező, pilóta és autóversenyző; énekes, humorist...

Tovább olvasom »
X – A rendszerből törölve

2018.11.13 | wildwolf

Pánikbeteg rendőrnő és korrupt nyomozótárs, gyilkosság és öngyilkosság, autós üldözés és rendőrattak, forradalmár és anarchista, patkány és róka. Van itt minden, de a Liza, a rókatündér rendezője a le...

Tovább olvasom »
Dunkirk kritika

2017.07.22 | Mike Tyson

Christopher Nolan újfent megcsinálta és egy olyan háborús eposzt kreált, amire nem sokan számítottunk. Itt nem a minőségre gondolok, hanem, hogy mennyire újító és egyedi köntösbe tudta bújtatni a dunk...

Tovább olvasom »