Lejárt az álmodozások kora
Szabó István nem vette át a Magyar Filmakadémia életműdíját. Az ügynökmúltja miatt a közelmúltban többször kritizált Oscar- és Kossuth-díjas rendező nem kommentálta döntését. A Pesti Vigadóban rendezett átadón Béres Ilona, Cserhalmi György, Eperjes Károly és Pécsi Ildikó vette át az elismerést.
Szabó István remek filmeket készített, legutóbbi alkotása nyitotta meg a most zajló Magyar Filmdíj 2020 - Magyar Mozgókép Szemle névre átkeresztelt filmszemlét. A Zárójelentés ugyanolyan metsző kritikát fogalmaz meg mai társadalmunk és politikai vezetőink ellen, mint első filmje, az 1956-os forradalom után alig 9 évvel bemutatott Álmodozások kora, amely 1965-ben, az akkori Játékfilmszemlén a szakmai zsűri rendezői különdíját, majd Locarnóban az Ezüst Vitorla díját nyerte.
Talán Szabó új filmje verhette ki a biztosítékot az 56-os Intézet vezetőjénél, aki a hónap elején nyílt levélben tiltakozott a rendező kitüntetése ellen. „Nyugtassanak meg, hogy a harmadik Orbán-kormány értékrendjébe nem fér bele a kommunista ügynökök magasztalása, tetteik súlyának elbagatellizálása, és mentegetése” - írta Schmidt Mária. A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy Szabó a III/III-as csoportfőnökség jogelődjének, a II/5-ös, a belső reakció elhárítását végző osztálynak jelentett több éven át a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatóiról. A rendezőt 1957. február 13-án szervezték be, és munkadossziéja szerint 1957 és 1963 között összesen 48 jelentést írt. A megfigyeltek között volt Bárdy György, Básti Lajos, Gábor Pál, Jancsó Miklós, Kézdi-Kovács Zsolt, Mécs Károly és Törőcsik Mari is.
A Magyar Filmakadémia január végén hozta nyilvánosságra, hogy a képen látható Pécsi Ildikó, Eperjes Károly, Béres Ilona és Cserhalmi György színészek, valamint Szabó István rendező pályáját életműdíjjal jutalmazza. A Vigadóban pénteken este levetítették a díjazottak legemlékezetesebb alakításaiból készített összeállítást. Az elismerést, a hat darab nyolcágú csillag által alkotott szobrot Novák Emil, az egyesület elnöke adta át a művészeknek. Szabó István számára mindenesetre ez a villamos már elment.
A Kossuth-díjas Béres Ilonát 2014-ben elsők között választották be a nemzet művészei közé. Még főiskolás volt, amikor 1962-ben az Esős vasárnap című film egyik főszereplőjeként meghódította a moziközönséget. A hazai filmgyártás csillaga lett, játszott mások mellett Az aranyember (1962), a Nappali sötétség (1963), a Hattyúdal (1963), a Kőszívű ember fiai (1964), a Szabó István-féle Álmodozások kora (1965) és az Igen (1965) című filmben. Szerepelt a 2001-ben bemutatott Moszkva térben, alakításáért elnyerte a kritikusok díját.
Cserhalmi György, a nemzet színésze, Kossuth-díjas művész több mint kétszáz filmben játszott. Egy időben állandó szereplője volt Jancsó Miklós filmjeinek. Dolgozott Szabó Istvánnal, Makk Károllyal, Sára Sándorral, Bacsó Péterrel, Mészáros Mártával, Bódy Gáborral, játszott történelmi témájú alkotásokban (80 huszár, Szirmok, virágok, koszorúk, A hídember, A temetetlen halott, Vadászat angolokra, Utolsó jelentés Annáról), de olyan emlékezetes mozikban is, mint a Dögkeselyű (1982), A nagy generáció (1985), a Hajnali háztetők (1985) vagy a Kontroll (2003). A különös aktualitást nyert Drága besúgott barátaim (2012) című filmjében lánya, Cserhalmi Sára rendezte.
A Zárójelentésben is szereplő Kossuth-díjas Eperjes Károly több tucat filmben játszott, ezek között volt a Könnyű testi sértés (1983), az Uramisten (1984), A nagy generáció (1985), a Hanussen (1988), A legényanya (1989), a Meteo (1989), a Csapd le csacsi! (1990), A turné (1993), a 6:3, avagy játszd újra Tutti (1998), a Glamour (2000), a Rokonok (2005), az Eszter hagyatéka (2008) és Az ajtó (2012). Különösen emlékezetes alakítást nyújtott Bereményi Géza alkotásaiban: A tanítványokban (1985), az Eldorádóban (1989), A Hídemberben (2002). 1984 és 1999 között négyszer nyerte el a Filmszemle díját a legjobb férfi főszereplő kategóriában, 1985-ben a Chicagói Filmfesztiválon is megkapta a legjobb férfialakítás díját.
A Kossuth-díjas Pécsi Ildikó száznál több filmben, tévéjátékban és sorozatban játszott. Szerepelt többek között Az aranyember (1962), A Tenkes kapitánya (1963), a Hattyúdal (1963), Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), A koppányi aga testamentuma (1967), N.N. A halál angyala (1970), Ballagó idő (1975), Az ötödik pecsét (1976), a Veri az ördög a feleségét (1977), az Indul a bakterház (1979), A névtelen vár (1981), a Ripacsok (1981), a Te rongyos élet (1983), a Linda (1984) és a Montecarlo (2004) című filmben.