Filmhome
Regisztráció
Nem:
Születési adatok:

Van facebook profilod?
Csatlakozz!

A Regisztrálok vagy a Regisztráció facebookkal gomb lenyomásával elolvastam és elfogadtam az Általános Szerződési Feltételeket és az Adatvédelmi tájékoztatót!

Békeidő hadiállapotban

2020-05-02 09:23 | wildwolf | 0 | ()   (0) | 0 szavazat
„... támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van.” A Nagy Imre rádiószózata elejéről lehagyott alanyt, a szovjet csapatokat ma akár a migránsok is helyettesíthetnék.

A Békeidőben is szól a rádió, de békés hírek helyett ömlik belőle a gyűlöletbeszéd. Nem csoda, hogy a szereplőkből is ki-kitör az elfojtott agresszivitás, és az ő szájukból is visszahalljuk a migránsozást, cigányozást és kurvaanyázást. Mert a nyilvános csatornákon folyó uszítás a privát szférában is egymás ellen fordítja az embereket. Ebből a kilátástalan helyzetből a kiutat a film sugallata szerint a felnövekvő generáció jelentheti. Az egyik legifjabb szereplővel, a Dinát alakító Hajdu Lujzával a mai magyar közállapotokról is beszélgettünk. 


A Nagy Imre szobor tövében kértem tőled randit, ahol azelőtt Marx és Engels kőbe vésett kolosszusa állt. Rendszerek jönnek-mennek, jószerivel a politikusok nevére se emlékszünk. A színészek szerinted tudnak maradandót alkotni?

Alapvetően azt gondolom, hogy igen, tudnak. Ez nyilván sok mindentől függ, de leginkább akkor tud valami maradandó lenni, ha nem sémákat követ, hanem elengedi azt az egyébként nagyon természetes emberi érzést, hogy retteg attól, hogy mit gondolnak róla mások. Ha nem akar megfelelni az elvárásoknak. Azt hiszem, az eredetiség mindig egyfajta gátlástalanságból fakad. Valami akkor maradandó, ha eredeti, de nem úgy, hogy látszik mögötte a szándék, hogy az akar lenni, hanem ha ez egy természetes dolog.


A Békeidőben volt egy jelenet, ahol egy botcsinálta jós olvasott a tenyeredből. Te milyennek szeretnéd látni a jövőt?

Őszintén? Fogalmam sincs. Annyit biztosan tudok, hogy valami olyasmit szeretnék csinálni, ami nem kényszerből történik, és mindig lelkesedéssel foglalkozom vele. Nem szeretném, ha beleragadnék valamibe, és kontraproduktívan, haszontalanul telnének a napjaim, csak azért, mert nem merek kilépni a komfortzónámból, és mert a megszokott állandóság egyfajta biztonságot nyújt. Jó lenne, ha valahogy szép lassan sikerülne magamban ledönteni különböző gátakat, és őszintén, felszabadultan foglalkozhatnék valamivel, amiben ki tudok teljesedni, és nem fojtok el magamban semmit.

Van egy szkanderes jeleneted is a filmben. Jaj a legyőzötteknek! – szól a ősi római szállóige. Ha te kerülnél hatalomra, mennyire lennél könyörületes?

Igen, a Békeidő nagy vonalakban a hatalommal való visszaélésről szól. Ez a dolog sajnos az élet minden területén, így a filmes világban is nagyon markánsan jelen van. A hatalmi pozíció sok esetben ijesztően gyorsan elvakítja az embert, megváltoztatja a gondolkodását, a személyiségét, a viszonyulását másokhoz. Ilyen helyzetben erre kell legjobban odafigyelni, mert egyik pillanatról a másikra megtörténhet a drasztikus elváltozás, úgy, hogy szinte észre sem vesszük. Ez nagyon sokszor vezethet visszaéléshez, a nálunk alacsonyabb rendűnek gondolt személyek ledominálásához. Én egy ilyen pozícióban mindenképpen arra próbálnék törekedni, hogy a lehető legjobban megtarthassam a partneri viszonyt, ne éreztessek semmilyen hierarchiai különbséget, ők se gondolják magukat kevesebbnek nálam.


Ahhoz, hogy a dolgok változzanak, szükség van közéleti szerepvállalásra. Szüleid efféle munkássága mennyire példaadó számodra?

Vannak dolgok, amiket mindenki tud és érez, mégsem merünk róluk beszélni, főleg nem nyilvánosan. Bizonyos dolgokat mégis ki kell mondanunk direkt módon, mindenféle köntörfalazás nélkül, főleg, ha olyan pozícióban van az ember, hogy figyelnek rá, van egy közönsége. A film vagy a színház egy jó médium erre. Ha úgy csinálunk, mintha nem történne semmi, mintha minden rendben lenne, változást semmiképp nem érhetünk el, csak egyhelyben járás, ismétlődés lesz minden. Át kell törni ezeket a falakat, kimondani, ami van, amit gondolunk, ezzel másokat is buzdítva erre, felnyitni egymás szemét, beszélgetéseket generálni. Azt hiszem, csak így van értelme bármit is csinálni.


Film vagy színház? Mindkettőben szerepeltél már. Te melyiket választanád?

Ez nagyon nehéz kérdés, mert elképesztően vonz mindkettő. Ha muszáj lenne választani, talán pillanatnyilag a filmet mondanám. Varázslatosnak tartom azt, ahogy a semmiből úgy lesz valami, hogy mint egy hangyabolyban, mindenkinek csak egy apró feladata van, mindenki egy kicsit hozzátesz ugyanahhoz a közös dologhoz, és ha csak egy morzsa hiányzik, már nem úgy működik a rendszer. Azért szeretem a filmet, mert nagyon komplex, több művészeti médiumot ötvöz, amik engem mind kifejezetten érdekelnek. Gondolok itt a képre, a színészi játékra, írásra, zenére. A színházat is nagyon közelinek érzem, csak valahogy ott még vannak bennem frusztrációk vagy gátak, amiket a jövőben szeretnék legyőzni.

Milyen más művészeti ágak állnak hozzád közel?

Tulajdonképpen majdnem mindegyik. A kortárs tánc például egy fontos része az életemnek, már jó pár éve gyakorlom, de nem hiszem, hogy hivatásosként szeretnék ezzel foglalkozni. De ami ehhez közel áll, mondjuk a mozgásszínház, az nagyon érdekelne. A fotózással is hasonlóan vagyok, eléggé el tudok merülni benne, és iszonyúan élvezem csinálni, de egyelőre az is csak egy jó hobbi, nem hiszem, hogy erre tenném fel az életemet. De ezek a készségek egyszer mind nagyon jól fognak jönni, azt hiszem, mindenképp szeretném hasznukat venni valamikor. Ezeken kívül szoktam még írni, festeni vagy rajzolni, de ezeket végképp csak akkor, ha éppen van hozzá motivációm és időm is.

Van esetleg olyan saját műved, amit megosztanál az olvasókkal?

Itt van néhány fotó. Ezeket például szívesen megmutatom.





Hajduk – ez ötletes. Így lesz egy spliti focicsapatból mintegy a családotok emblémája. A szüleidet, Hajdu Szabolcsot és Török-Illyés Orsolyát amolyan mintapárnak állítja be a sajtó: 23 éve töretlenül együtt ésatöbbi. A Békeidő kapcsolatai viszont egytől egyig tökéletlenek. Melyiket érzed közelebb a valósághoz?

Semmi sem az, aminek látszik, tökéletes párkapcsolat nem létezik. Mindenkinél fellépnek különböző problémák, amiken vagy túllépnek együtt, vagy elbukik a dolog. Ez is egy olyan téma, amiről az ember nem szívesen beszél, inkább azt mutatja a külvilág felé, hogy minden rendben. A Békeidő szerintem ezekről a szépítgetésekről rántja le a leplet, és megmutatja, hogy mi van mögötte. Nyíltan beszél azokról a dolgokról, amikhez mindenkinek van kapcsolódási pontja, amikről mindannyian tudjuk, hogy létezik, mégis inkább eltemetjük őket magunkban.


A film története szerint egy korodbeli fiú vallott szerelmet a 28 éves tanárnőjének. Mekkora korkülönbség az, ami szerinted még belefér?

Azt gondolom, hogy ez relatív, nem lehet szabályokhoz kötni. Sok mindenen múlik egy kapcsolat, hogy ki mennyire érett, fiatalos, koravén, satöbbi, a két ember személyiségén és azon is, hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ezen túl pedig minél idősebb az ember, a korkülönbség annál jobban kiegyenlítődik. Tizenéves korban még öt év is rengetegnek tűnik, húsz év múlva pedig már semmit sem fog jelenteni. Egy kapcsolat nagy korkülönbséggel is lehet abszolút egészséges és kiegyensúlyozott, mint ahogy ennek az ellentéte is.

Ha nem bukunk le vele a Facebook üzemeltetői előtt, elárulhatjuk, hogy te is még csak 15 éves vagy. Egy másik színészpalánta pedig a film szerint 16 évesen kellett, hogy anyaszült meztelenre vetkőzzön a színpadon. A való életben mennyire fordulhatnak elő ilyenek, és mennyire gondolod tolerálhatónak? 

Szerintem, ha az adott szituáció ténylegesen indokolja a meztelenséget, és az alkotás van azon a színvonalon, akkor belefér. Mert van olyan, amikor szükség van arra, hogy ne rejtsük el a dolgokat, és megmutassunk mindent úgy, ahogy van. De persze ilyen fiatalon ezt nagyon érzékenyen kell kezelni, fontos, hogy az ember otthonosan mozogjon abban a közegben, és biztonságban érezze magát, mert különben könnyen maradhat meg traumaként egy ilyen élmény. Sokszor látom viszont azt, hogy a meztelenséget eszközként használják arra, hogy valami katartikus hatást érjenek el, amikor magával a tartalommal nem sikerül, és indokolatlanul dobják be ezt aduászként, csak hogy megbotránkoztassák vagy odavonzzák a közönség figyelmét, és ezt például egyáltalán nem tartom helyesnek.


A lezárás erejéig most visszaveszem a szót Lujzától. A rendező Hajdu Szabolcs – mint valami orvos – minket, az egész társadalmat vetkőzteti pőrére, hogy meglássuk, amit csak kevesen mernek láttatni: hogy beteg a lelkünk. És azért, hogy a belénk plántált félelmeket is le tudjuk vetkezni. Hátha akkor bennünk is kialakul az igény a gyógyulásra. 


A szerző így értékelte a filmet:
A szerző tovább írásai »
Legújabb kritikák
Békeidő vészhelyzetben

2020.04.27 | wildwolf

Bár rendkívüli állapotot még nem hirdettek, gyakorlatilag kijárási tilalom van érvényben, a határokat, szigeteket, ligeteket lezárták, az iskolákat és kollégiumokat kiürítették, a közintézmények és sz...

Tovább olvasom »
Látható A láthatatlanok

2020.04.19 | wildwolf

– Mondjál láthatatlan filmeket! – A láthatatlan ember Gárdonyitól és H.G. Wellstől, azután A láthatatlanok... – Tévedés. A láthatatlanok látható, elég, ha távmozijegyet váltasz rá.

Tovább olvasom »
Lejárt az álmodozások kora

2020.02.29 | wildwolf

Szabó István nem vette át a Magyar Filmakadémia életműdíját. Az ügynökmúltja miatt a közelmúltban többször kritizált Oscar- és Kossuth-díjas rendező nem kommentálta döntését. A Pesti Vigadóban rendeze...

Tovább olvasom »
Díjnyertes dokuk ingyen!

2020.02.07 | wildwolf

Február 3. és 11. között öt többszörösen díjnyertes, egészestés dokumentumfilmet, továbbá egy rövidfilmet tesz elérhetővé a nemrégiben megalakult Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE). Ingyen...

Tovább olvasom »
Emlékezzünk a Holokausztra!

2020.01.26 | wildwolf

1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort, így ez a nap lett a holokauszt nemzetközi emléknapja. Az idei ráadásul a hetvenötödik évforduló, így a...

Tovább olvasom »
Mozikban debütál a Netflix

2019.11.21 | wildwolf

Három filmmel indul a Netflix a hazai mozikban, méghozzá úgy, hogy mind egy héttel korábban lesz látható nagyvásznon, mint a streaming szolgáltató saját kínálatában: Az ír premierjét november 22-re, a...

Tovább olvasom »
Hamis tükörképek

2019.11.07 | wildwolf

Kezeket a szívekre! Ki nem adta még ki magát másnak, mint ami? Ki az, aki sosem tagadott le néhány évet a korából, hogy diákjegyet válthasson? Vagy fordítva: aki nem hazudta még többnek magát, hogy be...

Tovább olvasom »
Diákcsíny vagy bűntett?

2019.11.05 | wildwolf

Itt az új generációs film. Ami apáinknak a Megáll az idő, nekünk meg a Moszkva tér volt, az gyerekeinknek a FOMO lehet. Buliból buliba csöppenünk, ahol minden kötelező kellék megvan: csajok, pia, még...

Tovább olvasom »
Mégsem süllyedt el a hajó

2019.10.20 | wildwolf

Először áprilisi tréfának tűnt, amikor április 1-jén, alig 3 nappal a kiírt kezdés előtt a fesztivál közösségi oldalára kikerült a szűkszavú közlemény: „Az idei, 26. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál i...

Tovább olvasom »
Filmek évada

2019.10.16 | wildwolf

A József Attila Színház azt találta ki, hogy az új évadban a filmé a főszerep. Persze nem csinálnak mozit a színházból, hanem olyan klasszikusok kerülnek a repertoárba, amelyek nemcsak a vásznon, hane...

Tovább olvasom »
Hamisgulyás és valódi vér

2019.08.31 | wildwolf

Véreim, magyar proletárok – mondhatnánk Adyval, hogy megadjuk a felütést ennek a Kádár-korszakba helyezett vámpírhistóriának, melynek ha örök életet nem is jósolunk a mozikban, azért a történet eredet...

Tovább olvasom »
Kosztümös pornó

2019.08.31 | wildwolf

Metoo – halljuk mostanság egyre többször a szexuális zaklatást kardélre tűző mozgalmároktól. Bár a szex ebben a filmben is főszerepet játszik, én most mégis inkább az eredeti értelmében használnám ezt...

Tovább olvasom »
Fehér éjszakák, sötét titkok

2019.07.18 | wildwolf

Szex, drogok, rock’n’roll. Erre számít az az amerikai baráti társaság, amely egy svédországi fesztivált vesz célba. Ám kissé elkalkulálják magukat: buli helyett szektás önkívület és kínos körtáncok vá...

Tovább olvasom »
Szappanbuborék

2019.06.05 | wildwolf

Sok mindenre asszociálhatunk a cím hallatán. A kívül színpompás, de belül üres dolgokra, az egyre növekvő, de előbb-utóbb szétpukkanó gazdagságra. Vagy ahogy Azuma Sindzsi filmjének főszereplője aposz...

Tovább olvasom »
Minden szál Pécsre vezet

2019.05.10 | wildwolf

Ami Miskolcnak az Edda, Szombathelynek az Anima, Debrecennek a Tankcsapda, Nyíregyházának az Alvin és a mókusok, vagy Székesfehérvárnak a Blahalouisiana, az Pécsnek a Kispál és a borz, a 30Y, a Halott...

Tovább olvasom »
Félezer éves jövőbelátó

2019.05.02 | wildwolf

Autó és helikopter, robot és örökmozgó, tank és aerodinamikailag tökéletesített lövedékek. Leonardo da Vinci agyában több mint félezer éve született meg mindez. Éppen ma 500 éve, hogy a zseniális láng...

Tovább olvasom »
A jó, a rossz és a versek

2019.04.30 | wildwolf

A legjobb film elismerésével együtt összesen négy díjat söpört be a Rossz versek a moziforgalmazású alkotások díjátadó gáláján. Nem csoda, hisz a címében Rossz film valóban zseniális.

Tovább olvasom »
Észt hét és szovjet idők

2019.03.24 | wildwolf

Farmotoros Ikarus Tallinn főterén. Azok voltak csak a szép idők! Vagy mégsem? Hiszen az ötvenes éveket nemcsak szép piros buszok, de fekete Pobjedák és Szibéria felé induló vasúti szerelvények is fémj...

Tovább olvasom »
Idén lenne 90 éves

2019.02.28 | wildwolf

Ökölvívó, úszóbajnok és rögbijátékos; erdőirtó, sínépítő és ruhatervező; szaxofonos, gitáros és zongorista; csodagyerek, feltaláló és zeneszerző; hajótervező, pilóta és autóversenyző; énekes, humorist...

Tovább olvasom »
X – A rendszerből törölve

2018.11.13 | wildwolf

Pánikbeteg rendőrnő és korrupt nyomozótárs, gyilkosság és öngyilkosság, autós üldözés és rendőrattak, forradalmár és anarchista, patkány és róka. Van itt minden, de a Liza, a rókatündér rendezője a le...

Tovább olvasom »
Dunkirk kritika

2017.07.22 | Mike Tyson

Christopher Nolan újfent megcsinálta és egy olyan háborús eposzt kreált, amire nem sokan számítottunk. Itt nem a minőségre gondolok, hanem, hogy mennyire újító és egyedi köntösbe tudta bújtatni a dunk...

Tovább olvasom »