Filmhome
Regisztráció
Nem:
Születési adatok:

Van facebook profilod?
Csatlakozz!

A Regisztrálok vagy a Regisztráció facebookkal gomb lenyomásával elolvastam és elfogadtam az Általános Szerződési Feltételeket és az Adatvédelmi tájékoztatót!

A hihetetlen család 2. (Incredibles 2)

2018-07-28 12:22 | Marci | 0 | ()   (0) | 0 szavazat
SzuParr! A Parr család tagjai hosszúra nyúlt kényszerpihenő után ismét kényszerzubbonyt (na jó, gumiruhát) húznak, hogy megmutassák: ők még mindig szuperek.

Gondoltam, most én is megmutatom, milyen szuper apa vagyok, így hát kézen fogtam legkisebb gyermekem, aki akkor még meg se született, amikor A hihetetlen család első része ment, és irány Budapest legnagyobb moziterme. Persze már a gyerkőc is ismerte Szuperéket, hisz a Z generáció képviselőjeként igazi digitális bennszülött: mindent elő tud varázsolni a netről. Efféle varázslat lehetett a televízió is abban a korban, amikor a film játszódik: a mindent megmutató doboz, ami arra is tökéletes, hogy magához láncolja nézők millióit. A képernyőfüggőség pedig tovább él akkor is, ha maga a tévé mostanra szinte csak porosodó bútordarab a lakásban, ahonnan már nem igazán kell kimozdulni egy film kedvéért. A mozi varázsát egyre inkább csak az adja, ha szuparrszélesvásznú, kivált ha IMAX, vagy mint esetünkben 3D, sőt 4DX formátumban élvezhető.


 

Az igazat megvallva így másfél évtized távlatából saját emlékeim is megfakultak, de annyit nem árt visszaidézni, hogy Mr. Irdatlan megbecsült és ünnepelt szuperhős volt egészen addig, míg egy nap majdnem tömegszerencsétlenséget okozott. Így a sajtó szította össznépi elégedetlenség nyomására társaival együtt félreállították, és tevékenységüket betiltották. Tehát az alapszitu az, hogy a hajdani szuperek immár normál emberekként élnek, és max titokban hősködnek. 

Szóval beállunk fiammal a büfé előtti sorba, hogy harapnivalóval és üdcsivel felvértezve vágjunk neki a több mint kétórás újabb kalandnak. Akkor még nem sejtettem, hogy ezért megkapjuk majd a magunkét. Mert itt nemcsak arról van szó, hogy a rajzolt főhősök megmentik a világot az animált antihősöktől, hanem komolyan el kell gondolkodni arról, ki is az anti és ki a patikus. Mert ami itt patikamérlegre kerül, az a tettek közösségi megítélése, az információáramlás befolyásoltsága, a hatalmi manipulációk és az emberek elhülyítése. Beleértve a szuperhős-akciók élő közvetítését. Amit nem mindenki néz jó szemmel.

 

„Amíg ő ezt teszi, maguk csipszet zabálnak és nézik, ahogy ő oldja meg mindazt, amit maguknak kellene elintézniük. A szuperhősök is részei annak a vágyuknak, hogy az igazi élményeket szimulációval helyettesítsék: beszélgetés helyett beszélgetős műsor; nem játszanak, azt is tévében nézik; utazás, kapcsolatok, kockázat – minden meghatározó élményt színekbe csomagolnak, és maguk csak a távolból nézik. Azért, hogy mindig burokban maradjanak, passzívak lehessenek. Telhetetlen fogyasztók, akik arra sem képesek, hogy felálljanak a kényelmes kanapéról és végre tegyenek valamit az életükért. A hősöktől remélik a biztonságot, de ettől a helyzettől még jobban elkényelmesednek. Azt feltételezik, hogy valaki megóvja magukat. Hogy valaki eljár a nevükben. Hogy senki sem sérti meg a nyugalmukat. A rendszer, amiben élnek, nevet magukon, meglopja magukat – szünet nélkül. Csak rajta, küldjék utánam a szuperhősöket! Falatozzanak, nézzék a tévét – meglátják, hogy mi lesz. Maguk már nem irányítanak semmit.” – hangzik a hosszúra nyúlt  intelem. Jóllehet mindezt a főgonosszal mondatják ki, azért megáll a kezünkben a kanál, és kicsit megkeseredik a szánkban a falat. Mert még egy 12 éves gyerek is tudja, hogy ő is a kritika kereszttüzébe került. Emellé az a hatos karika elég bizarrul 6.

Bár ha felidézzük, hogy Brad Bird író-rendező korábbi filmjei sem afféle üsd-vágd-nemapád történetek voltak, hanem olyan fajsúlyos problémákat jártak körül, mint az apanélküliség (Szuper haver), a szenvedélyek (L’ecsó) és az álmokkal való leszámolás (Holnapolisz), akkor nincs min csodálkoznunk.  Nem is ér ennyivel véget a társadalomkritika.  Boncasztalra kerülnek a családfenntartásról megcsontosodott dogmák és a nemek közötti szerepek is. Ezúttal ugyanis szuperné, azaz Nyulánka kerül a középpontba, aki persze né utótag né-lkül, önmagában is szuper. Sőt úgy tűnik, férjét is lepipálja. Egy titokzatos milliárdos ugyanis őt szemeli ki egy szigorúan titkos feladatra. Olyan ez, mint valami Bond-film (bónusz idézetekkel), persze plébojos Bond-lányok nélkül. Sőt, némi feminista éllel.

Szuperanyukról eddig is tudtuk, hogy egyszerre birkóznak meg hivatással, házimunkával és családdal, most viszont szuperapunknak kell utóbbiakban bizonyítania. És hát valljuk be, hogy Mr. Irdatlan, a hatalmas szívű, de kissé bumfordi izomkolosszus (aki totál egy volt gimis osztálytársam alteregója) elég nehezen győzi le a hétköznapi élet kihívásait. Nemcsak matekból bukna meg, de tinilánya szerelmi életét is sikerül összekuszálnia. A legtöbb szuperképességgel rendelkező legkisebb gyerek normál üzemmódú használatáról nem is beszélve. S miután párja visszavenné az irányítást az egyre jobban szétcsúszó hazai pályán, joggal fogalmazódik meg Bobban, hogy akkor ő már csak valamiféle pótszülőnek lenne jó.

 

„Sajnálom. Régen valahogy mindig éreztem, hogy mi a helyes döntés, de ma már nem vagyok biztos magamban. Én csak szeretnék jó apa lenni” – fakad ki. De gyermeke eloszlatja kételyeit: „Nem vagy jó apa. Szuper apa vagy!”

 A két Oscar-díjat bezsebelő A hihetetlen család folytatása a Toy Storyt és Szörny Rt.-t is jegyző Pixar stúdió kereken huszadik egész estés filmje, amit lehetetlen nem élvezni 6-tól 106 éves korig. És azon is túl. 

WG



A szerző így értékelte a filmet:
A szerző tovább írásai »
Szólj hozzá te is!

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon az oldal szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Hozzászólás írásához , vagy regisztrálj oldalunkra, vagy használd fiókodat!
Legújabb kritikák
Minden szál Pécsre vezet

2019.05.10 | wildwolf

Ami Miskolcnak az Edda, Szombathelynek az Anima, Debrecennek a Tankcsapda, Nyíregyházának az Alvin és a mókusok, vagy Székesfehérvárnak a Blahalouisiana, az Pécsnek a Kispál és a borz, a 30Y, a Halott...

Tovább olvasom »
Félezer éves jövőbelátó

2019.05.02 | wildwolf

Autó és helikopter, robot és örökmozgó, tank és aerodinamikailag tökéletesített lövedékek. Leonardo da Vinci agyában több mint félezer éve született meg mindez. Éppen ma 500 éve, hogy a zseniális láng...

Tovább olvasom »
A jó, a rossz és a versek

2019.04.30 | wildwolf

A legjobb film elismerésével együtt összesen négy díjat söpört be a Rossz versek a moziforgalmazású alkotások díjátadó gáláján. Nem csoda, hisz a címében Rossz film valóban zseniális.

Tovább olvasom »
Észt hét és szovjet idők

2019.03.24 | wildwolf

Farmotoros Ikarus Tallinn főterén. Azok voltak csak a szép idők! Vagy mégsem? Hiszen az ötvenes éveket nemcsak szép piros buszok, de fekete Pobjedák és Szibéria felé induló vasúti szerelvények is fémj...

Tovább olvasom »
Idén lenne 90 éves

2019.02.28 | wildwolf

Ökölvívó, úszóbajnok és rögbijátékos; erdőirtó, sínépítő és ruhatervező; szaxofonos, gitáros és zongorista; csodagyerek, feltaláló és zeneszerző; hajótervező, pilóta és autóversenyző; énekes, humorist...

Tovább olvasom »
X – A rendszerből törölve

2018.11.13 | wildwolf

Pánikbeteg rendőrnő és korrupt nyomozótárs, gyilkosság és öngyilkosság, autós üldözés és rendőrattak, forradalmár és anarchista, patkány és róka. Van itt minden, de a Liza, a rókatündér rendezője a le...

Tovább olvasom »
Dunkirk kritika

2017.07.22 | Mike Tyson

Christopher Nolan újfent megcsinálta és egy olyan háborús eposzt kreált, amire nem sokan számítottunk. Itt nem a minőségre gondolok, hanem, hogy mennyire újító és egyedi köntösbe tudta bújtatni a dunk...

Tovább olvasom »