Amerika közbeszólt
Ez a Vadászat ugyanis embervadászatról szól. Abból pedig mostanában túlontúl sok volt. A Universal Pictures azután volt kénytelen a premier elhalasztása mellett dönteni, hogy az Egyesült Államokban a hónap elején egymást követték a tömegmészárlások.
„A filmet szatirikus társadalmi akciófilmnek szánta a stúdió, de megértjük, hogy nem ez a megfelelő időpont a bemutatására” – írták közleményükben. Amit azután adtak ki, hogy az amerikai elnök Twitter-üzenetben bírálta a filmet, amely szerinte káoszt szít az országban. Hogy ki mit szít, azon persze Donald Trump maga is elgondolkodhat, miután a mexikói határfal érdekében folytatott agresszív kampánya hónapokig volt téma minden amerikai híradóban. Egyik texasi polgárának pedig olyannyira befészkelhette magát a fejébe a propaganda, hogy úgy gondolta, saját kezébe veszi a megoldást. Patrick Crusius egy El Paso-i bevásárlóközpontban nyitott tüzet automata fegyveréből, megölve 22 embert és megsebesítve további 24-et. Példáján felbuzdulva másnap Daytonban kezdett hasonló vérengzésbe egy férfi, majd újabb néhány óra elteltével Chicagóban folytatódott a terrorhullám. E következő lövöldözéseknek összesen 15 halálos áldozata és 69 sebesültje volt.
Hogy ezek közül mennyi fér bele a gyűlölet-bűncselekmény kategóriájába, pontosan nem tudni. De tény, hogy az El Paso-i gyilkos egy internetes oldalra kiírt üzenetében tettét úgy állította be, mint egyfajta választ Texas latin-amerikai inváziójára. Kiáltványában egyetértését fejezi ki a márciusi új-zélandi és a tavaly novemberi pittsburghi támadások elkövetőivel. Mint emlékezetes, Christchurch két mecsetjében csaknem félszázan vesztették életüket összehangolt terrorakciókban, és az egyik ottani támadó ugyancsak vaskos kiáltványt hagyott hátra, a keresztény fehér felsőbbrendűséget bizonygatva. A pennsylaniai merénylő pedig „Minden zsidónak meg kell halnia!” felkiáltással nyitott tüzet egy zsinagógában, 11 ember életét kioltva. És itt ér össze a két történet: a pittsburghi férfi sokszor posztolt összeesküvés-elmélete szerint ugyanis a zsidók szervezik a muszlim bevándorlást az Egyesült Államokba. A 2011-es norvégiai neonáci tömeggyilkosság óta, amelyben 77-en haltak meg (Utoya, július 22. címmel tavaly film is készült róla) legkevesebb 16 terrortámadás történt rasszista indítékkal.
Michael Moore (Kóla, puska, sültkrumpli) szerint Amerikában a probléma gyökere a szabad fegyverviselés. Hiába zajlik folyamatos közvita a Las Vegas-i lövöldözés és a Sandy Hook-i iskolai vérengzés óta, állampolgári jogával élve bármely ámokfutó felvértezheti magát akkora arzenállal, amivel meg lehetne vívni egy komplett afrikai polgárháborút.
Árulkodó tény, hogy az El Paso-i túlélők közül senki nem
akart találkozni a helyszínre látogató Donald Trumppal. Mert bár az elnök a
gyűlöletkeltő eszmék terjedését a számítógépes játékokra, az internetre és a
filmekre fogja, az erőszak elszenvedői jól tudják, hogy éppen ő maga az egyik
forrása az amerikai idegengyűlöletnek.
