Balázs Béla-díjasok az Urániában

Share

2019-06-01 08:17 | wildwolf | 0 | (0)   (0) | 0 szavazat

Az Uránia Nemzeti Filmszínház vetítéssorozattal tiszteleg azon nyolc alkotóművész előtt, akinek a munkásságát idén ismerték el Balázs Béla-díjjal. A 70 éve elhunyt, világhírű magyar filmesztétáról elnevezett kitüntetéssel az alkotók és a filmkultúráért tevékenykedő szakemberek teljesítményét díjazzák évről évre. Idén március 15-én Babos Tamás és Nádorfi Lajos operatőr, Gyöngyössy Bence, Moharos Attila és Pozsgai Zsolt filmrendező, Stőhr Lóránt és Tóth Klára filmkritikus, valamint Zalán János producer vehette át az állami kitüntetést. Ők a vendégei az Uránia június 2-án induló programsorozatának, amelynek keretében egy-egy közelmúltban készült alkotásukat tekinthetjük meg mozivásznon, és a közönség személyesen is találkozhat a díjazottakkal.

Az Uránia vetítéssorozatán a június 2-ai alkalom vendége Babos Tamás operatőr, aki a kilencvenes évek közepe óta aktív képalkotó, olyan rendezők alkotótársa, mint Goda Krisztina, Bollók Csaba, Gothár Péter, Jeles András vagy Kamondi Zoltán. A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Metropolitan Egyetem tanára, filmképeit mozifilmek, televíziós műsorok és reklámfilmek sokasága őrzi. Elismerései között szerepel az Európai Filmakadémia legjobb operatőri jelölése Gothár Péter Paszport című filmjének fényképezéséért (2001), valamint a Lecce Európai Filmek Fesztiváljának legjobb operatőri díja Alföldi Róbert Nyugalom című filmjében nyújtott teljesítményéért (2009). Munkái közül június 2-án a Veszettek című 2015-ös film kerül mozivászonra, a vetítés utáni beszélgetésen a film rendezője, Goda Krisztina is részt vesz.

Június 3-án a dokumentumfilmé lesz a főszerep, és a díjazottak közül ketten is vendégeskednek az Urániában: Tóth Klára filmkritikus-publicista, valamint Moharos Attila filmrendező.

Moharos Attila rendezőként elsősorban dokumentumfilmeket készít. 1970 és 1996 között a Magyar Televízióban volt első asszisztens és adásrendező. Számos tévéfilm és sorozat munkatársa, kétszeres nívódíjas. Olyan direktorokkal dolgozott, mint Zsurzs Éva, Gaál István és Makk Károly. 1997-től rendez, filmjei számos nemzetközi és hazai filmfesztiválon szerepeltek versenyben, díjai között megtalálható a Magyar Filmkritikusok Díja, a Kamera Hungária díj és a Kalamatai Dokumentumfilm Fesztivál Ezüst Olajfa Díja.

1999-ben S immár itt vagyok címmel örökítette meg a tizenévesen szolgasorba került Fülöp Levente portréját. Ebből nőtt ki a Székelyföldi szolgasorsok című életútkövető trilógia, amelynek összefoglalása, a Ballada egy szolgafiú emlékére című dokumentumfilm kerül most mozivászonra az Urániában június 3-án.

 A vetítés utáni beszélgetés vendége a rendező, valamint a szintén Balázs Béla-díjas Tóth Klára filmkritikus, publicista, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.

Tóth Klára kritikái, tanulmányai 1989 előtt a Filmkultúra és a Filmvilág folyóiratokban, később többek között a Forrás, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, az Élet és Irodalom oldalain jelentek meg. A Magyar Szemlének 1996-1999-ig szerkesztője, máig állandó filmkritikusa. A magyar filmkultúrához nemcsak írásaival és hiánypótló köteteivel (Don Quijote köpenyében, A láthatatlan ország, Első generációs szabadság) járul hozzá, hiszen dolgozott a magyar filmet megújító Balázs Béla Stúdió, majd a Mozgókép Innovációs Társulás kötelékében; dramaturgként több játék- és dokumentumfilm munkálataiban vett részt; a Duna Televízió filmszerkesztőjeként pedig 12 éven át szolgálta a közművelődés ügyét.

A sorozat harmadik alkalmán, június 5-én Pozsgai Zsolt rendező, író, forgatókönyvíró kerül reflektorfénybe. A pécsi születésű alkotó a színház felől, közel negyven színpadi mű szerzőjeként, színházi rendezőként, dramaturgként érkezett a film világába. Előbb fogatókönyveket írt, majd 2006-ban Csendkút címmel leforgatta első saját moziját az 1956-ban mártírhalált halt Gérecz Attila költő élettörténetéből. Vonzódik a történelmi témákhoz, filmrendezői debütálása óta forgatott tévéjátékot többek között Janus Pannoniusról (Janus), Mindszenty bíborosról (Szeretlek, Faust), Erkel Ferencről (Molto pavane) és Zsolnay Vilmosról (A föld szeretője). Legutóbbi filmjében, a most műsorra kerülő Megszállottakban Kálvin és Loyolai Szent Ignác találkozásának történetét dolgozza fel. Az alkotás 2018-as bemutatója óta számos díjat nyert el Equadortól Indiáig, köztük a Monacói Filmfesztivál játékfilmes fődíját.

Június 11-én érkezik az Urániába Nádorfi Lajos operatőr, aki 1970-ben kezdett dolgozni a Magyar Televíziónál. Operatőrként beutazta a világot, többször járt Dél-Amerika hegyeiben és esőerdeiben, majd Szibéria népei között. Rockenbauer Pállal megjárta a Pamírt, Hoppál Mihállyal a sámánságról készített filmeket, Novobáczky Sándorral, B. Révész Lászlóval, Fazekas Lajossal, Jankovics Marcellal pedig a magyar történelem és kultúrtörténet legkülönbözőbb fejezeteit dolgozta fel.

Ismeretterjesztő munkái, néprajzi és szociográfiai dokumentumfilmjei mellett dolgozott játékfilmben is, például A föld szeretője című, Zsolnay Vilmosról szóló tévéfilmben. Június 11-én Kántorok című portrésorozatát láthatjuk, amely Fekete László, Kardos Péter, Tóth Emil és Doff Imre főkántorok portréját rajzolja meg. Az alkotóval a film utáni beszélgetésen találkozhatunk.

Június 12-én este Gyöngyössy Bence producer, rendező, forgatókönyvíró lesz az ünnepi vetítéssorozat vendége, aki 1983 óta dolgozik különböző filmes és televíziós produkciókban mind az öt kontinensen. Első nagyjátékfilmjét 1997-ben forgatta Romani Kris – Cigánytörvény címmel, majd a kétezres években a populáris műfajokban alkotott: a magyar film háború előtti aranykorának sikerfilmjeihez visszanyúlva elkészítette az Egy szoknya, egy nadrág és az Egy bolond százat csinál remake-jét, valamint a Papírkutyák című krimikomédiát. Legutóbbi rendezői munkája a Cseppben az élet című mini tévésorozat Béres Józsefről. Az Urániában június 12-én Utolsó rapszódia című filmjét nézhetjük meg, amely Liszt Ferenc utolsó Bayreuthban töltött napjairól és egy hölgytanítványa iránti szerelméről szól Jordán Tamás főszereplésével.

Zalán János producer, színházigazgató, színész, filmszakmai tevékenysége szerteágazó: szinkronstúdió-vezető, tizenhárom éven keresztül felelt az Eurosport csatornák magyarországi gyártási folyamataiért. Emellett média és kommunikáció tárgyú egyetemi kurzusok megbízott előadója. Kutatói tevékenységének tárgya az audiovizuális tartalmak elérhetővé tétele a látássérültek számára, ebből doktorált a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2017-ben.

Ezzel párhuzamosan 2015-ben Magyarországon egyedülálló módon intézményes formában audionarrációt vezetett be az általa igazgatott Pesti Magyar Színházban a vakok és gyengénlátók számára. Az Uránia vetítéssorozatában Rabbisorsok Magyarországon című filmjét vetítik június 17-én, amelyet producerként jegyez. A dokumentumfilm a rabbiság intézményének magyarországi történetét mutatja be, ráirányítva a figyelmet a közép-európai kultúrtörténet eme lényeges szeletére. A film utáni beszélgetés vendége az alkotó.

A programsorozat záró alkalmán, június 18-án Stőhr Lóránt filmkritikus, filmtörténész vendégeskedik az Urániában új könyvével. Stőhr Lóránt a kilencvenes évek végétől publikál napi- és hetilapok, folyóiratok hasábjain. 1999 óta az Élet és Irodalom kritikusa, kétheti rendszerességgel jelennek meg kritikái az aktuális mozifilmektől. A Színház- és Filmművészeti Egyetem docenseként filmtörténetet oktat. A melodrámával, a kortárs magyar játékfilmmel és a magyar dokumentumfilmmel kapcsolatos tanulmányai hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban jelentek meg. Első könyve, a Keserű könnyek – A melodráma a modernitáson túl a műfaj elméleti és történeti leírása mellett Fassbinder, Wong Kar-wai, Lars von Trier és Mundruczó Kornél filmjeinek elemzését tartalmazta. Most megjelenő Személyesség, jelenlét, narrativitás – Paradigmaváltás a kortárs magyar dokumentumfilmben című kötete a nemfikciós filmkészítés utóbbi évtizedekben tapasztalható átalakulását vizsgálja. A kötet bemutatója június 18-án lesz az Urániában.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósuló vetítések díjmentesen látogathatóak.